Úgy néz ki, hogy az elkövetkező egy hónapom tele lesz programokkal, szinte csak aludni járok majd haza.
Többek között önkéntesnek megyek majd az állatkertbe, Tiszához táborba, majd evezni.
Ott szeretnék kilyukadni, hogy a blogírást most abbahagyom.
Biztos fogom még a későbbiekben folytatni, de most nem tudom egyeztetni a többi elfoglaltságaimmal.
Kedves ............ !
Ma reggeltől nekem hivatalosan is elkezdődött a vakáció. Túl vagyunk az évzárón, a Te Deum-on,a bizonyítvány osztáson.
A tervem az, hogy a nyár minden napján csinálok majd valamit, ezért már ma délután utazom egy barátomhoz és nála leszek egy hétig, úgyhogy a blog ezen rövid idő alatt stagnálni fog. Max az lehet hogy valami teljesen alap posztot írok majd telefonról, de erre is kicsi az esély, mert sok programom lesz az következő napokban.
Jó, élményekben gazdag nyarat kívánok nektek!
Üdv.: Bence
2011.06.20
A minap nagy eső volt. Az úton folyt a víz. Az emberek elővették esernyőiket. Akiknek nem volt azok pedig szaladtak a dolgukra. Én pedig éppen hazafelé tartottam.
Na jó abbahagyom ezt a lapos beszámolójellegű fogalmazást :)
Szóval a buszról éppen leszálltam és elkezdet zuhogni az eső, mondhatni szakadt... Az emberek káromkodtak, mivel a legtöbbjüknél nem volt esernyő. Akiknél pedig volt azok gyorsan elővették felnyitották és mentek tovább a dolgukra, kivétel én.
Nekem is volt esernyő a táskámban de nem vettem elő. Nem tudom miért, lehet, hogy csak egyszerűen nem volt kedvem, de az biztos, hogy nem bántam meg. Jó volt menni az esőben, jó volt bőrig ázni, jó volt a meleg után egy kicsit lehűlni és persze jó volt látni hogy a legtöbb ember futkározik én pedig nyugodtan sétáltam.
Azt megértem, hogy kevésbé meleg időben nem jó ha elázunk, de ilyenkor miért baj? 10 perc múltával úgy is meg fogunk száradni.
Miért félnek az emberek a szokatlan dolgoktól? - Mert nem megszokott.
Miért nem szeretik azt aki egy kicsit is különbözik? - Mert nem olyan mint ők.
Miért nem próbálnak ki új dolgokat? - Mert a régi jobb.
Ezekkel a kérdés-válaszokkal próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy néha milyen maradiak és unalmasak vagyunk is mi. Magunktól nem vágunk bele semmibe, nem próbálunk ki semmi újat, sőt ha még lehetőséget is kapunk sokszor akkor sem.
Miért nem? - Mert...
Itt a nyár vagyis a sulinak mindjárt vége vagyis nincs házi feladat vagyis több a szabad idő.
Ezután a közkedvelt gondolatmenet után, rá is térek a lényegre. A napokban hirtelen megnőtt a szabadidőm. Nem vagyok ennyi plusz órához hozzászokva, de hát ezeket is el kell tölteni valahogy. El is kezdtem gondolkozni, hogy mit nem csináltam még. Nem kellet hozzá sok idő, a Star wars és A Gyűrűk Ura rögtön eszembe jutott, ugyanis az osztálytársaim gyakran nyaggattak azzal, hogy nézzem már meg ezt a két nagy sikerű filmsorozatot. A tanév közben volt elég bajom enélkül is, úgyhogy nem néztem meg, de most hogy ilyen sok időm van kedvet kaptam hozzájuk. Be is szereztem mind a két mű összes részét. A Gyűrűk Urával kezdtem.
(Nyugi! Nem A Gyűrűk Ura részletes leírását fogjátok olvasni, tény, hogy nagyon megtetszett ez a történet, de ennek a bejegyzésnek most nem ez a célja....)
Úgy gondoltam, hogy egy nap alatt meg is nézem mind a három részt, hát nem így lett. Már az első rész után kifáradtam, olyan sok információhoz jutottam, hogy meg kellett emésztenem valahogy.
Egyik "kollégámnak" (Obinak - obiwanbali.blog.hu) el is meséltem mire szántam el magam. Mint később kiderült kívülről fújja az egész sztorit.
Most kezdeném el a posztom lényegét:
Próbáltam tudósítani barátomat, hogy mik is történnek éppen a filmben, és jó pár résznél félreértések adódtak. Például : a filmben, Minas Tirith városáról volt szó, amit én "Minaxtirit"-nek értettem.
Ezzel a példálózásommal ott akarok kilyukadni, hogy melyiket éri meg jobban, elolvasni egy könyvet, vagy megnézni a filmet.
Erre szerintem egyszerű a válasz: mindkettőt
Szerintem, én vagyok a tipikus példa, hogy milyen helyzetbe kerülhet az ember. Részletekig csak a könyvben mehetünk el, sőt ha nagyon jó a képzelőerője van valakinek és a könyv is segít ennek fejlesztésében akkor filmre sincs szükség, de akik a könyvet olvasták azok általában a filmet is megnézik.
Viszont kevésbé jó képzelőerővel megáldott embereknek pedig kifejezetten jót tesz, ha megnézik filmen, de itt viszont már nagyon csekély azok száma akiknek kedve is lesz a könyv(ek) elolvasásához.
Én megnéztem a filmet és elolvasni is el fogom. :)
Zárásul:
Pünkösd a keresztény egyház egyik mozgó ünnepe, mely húsvétot követő ötvenedik napra esik.
De mit is ünneplünk ekkor?
Vajon milyen, lenne ha a facebook "életre kelne" és a közösségi oldal kommunikációs eszközeit használnánk a mindennapi életben. Képzeljük el, hogy idegenek jelölnének be ismerősüknek az utcán, firkálni akarnának a falunkra, elkezdenének követni, megböknének és lájkolnák a cuccainkat.
Elég őrültnek hangzik ez az egész, de mégis furcsa módon az Angol Nemzeti Opera készített erről egy videót, hogy népszerűsítsék vele a 28 éves Nico Muhly "Két fiú" című dalművét, amivel a virtuális élet veszélyeire próbálnak rámutatni:
(források: techline.hu, soulbook)
Gondolom észrevettétek, hogy a blog új külsőt kapott. Most múlt egy hónapos a blog és gondoltam kellene valami újítás.
Kemény munka árán jutottam el erre a szintre. Először is egy saját sablont akartam csinálni, de a HTML kódokkal nem tudtam egyességre jutni. Szóval maradt az alap sablon amit átreparáltam.
.jpg)
De ennek a posztnak még nincs vége, mint ahogy a blog végleges kinézetének sem...
A fejlécben láthatjátok jelenleg a facebook logót, a piarista címert és Garfieldot a lusta macskát. Ezzel kapcsolatban a továbbiakra kitűztem magamnak azt a célt, hogy a fejlécet további emblémákkal, logókkal és képekkel folyamatosan bővítsem, megmutatva mindent ami Bence.
Ezek pedig az egy nap alatt összejött (kiselejtezett) fejléceim:
Az utóbbi egy héten rengeteget kellett tanulnom, ugyanis tíz év végi dolgozatot írtunk, amiknek persze jól kellet sikerülnie. Szóval nagyon hajtottam. Tanultam a suliban, a buszmegállóban, a buszon, az ágyban, még a Jóban rosszban közben is a matekfüzetet szorongattam. Ezzel az öndicsérettel oda akartam kilyukadni, hogy nem nagyon volt időm gondolkoznom a blogon. Szóval most egy versemet fogom megosztani veletek, ami Radnóti Miklós : Nem tudhatom című verse hatására írtam.
Íme:
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent
De azt tudom, hogy nekem ez mindenem.
Itt éltem én és itt is fogok még.
Itt a völgyben, a Mátrában,
A nagy hegy lábában,
Itt van az én helyem
A forrás vizét is itt nyelem.
… S ha a pincéknél a bunkerben vagyok
Mindig eldúdolom a dalom.
Aztán lemegyek Benjivel a tóra,
Ott akkor indulhat a móka.
De csitt! Jön a tulaj, az a nagy bivaly
S akkor iszkolunk el,
Mint minden másnap éjjel.
… De ezeknek a napoknak most vége,
Megy minden emlék a szemétbe,
Nincs több bunyó, se banda előli futás
Most jön egy nagy ugrás…
De nem megy!
Elszakadni nem tudok én,
S bár idegen üli a trónt,
Mégis, még Szűcsi mindig az enyém.
Kartal Bence
2011.03.10.
A zebra feketén fehér csíkos vagy fehéren fekete csíkos? - Talán ez a mondat hasonlít a legjobban a következőhöz: Minden ember rossz és vannak akik jók akarnak lenni vagy minden ember jó és vannak akik rosszak akarnak lenni?
Az utóbbi mondaton gondolkodom már egy jó ideje. Irodalom órán a Legyek Ura című regénnyel foglalkoztunk és ennek kapcsán jöttek létre ezek a gondolatok.
Akár mennyit gondolkodom rajta nem tudom eldönteni. Mind a kettőre lehet olyat mondani ami jobban megerősíti a feltevést.
Minden ember rossz és vannak akik jók akarnak lenni..: erre példának magamat hozom fel, vannak olyan helyzetek amikor olyan dolgokat teszek amikkel fájdalmat okozok egy másik embernek ( ez legtöbb esetben nálam egy rossz előre meg nem gondolt megnyilvánulás ) és amikor ezeken, úgy igazából, komolyan elgondolkozok és megbánom, akkor mindig elhatározom, hogy jó leszek.
Minden ember jó és vannak akik rosszak akarnak lenni..: itt egy kicsit általánosítok, szerintem több jó ember van a világon mint rossz, de a rossz utat választók száma is egyre nő (lopások, bántalmazás, stb...). Egyébként ez a "rosszak akarnak lenni" szavaim talán nem is teljesen helyesek, lehet, hogy nem akar csak egyszerűen rá van kényszerülve, hogy rosszat tegyen ( de ez egy másik történet... ).
A lényeg az, hogy mindegy melyik az igaz feltevés, így is úgy is az biztos, hogy minden emberben benne van a jó is és a rossz is és szabad akarattal döntheti el, hogy melyik utat választja.
Kedves Olvasó! ( kiemelve: Laci, Obi, Binner,)
Rövid üzenet kedves osztálytársaimnak: hogy is kezdjem?...
Tudom! Kezdem egy smile-val, tessék! : :) Szóval remélem izgatottak vagytok mert (a címből ítélve) úgy gondoljátok végre megtudhatjátok azt, h MI A FAGYIZÁS :D. Hát nem! Sajnos ezzel 2014 szeptember 1-ig várnotok kell. ( fészbuk: "Kiderül az igazság." esemény by Obi)
Más szintén fontos személyeknek:
Múlthét pénteken azt találtam ki, hogy egy szó helyet egy másikat fogok használni. Azt hittem senkit se fog érdekelni, de nem így lett. Most egy héttel később is még a "fagyizás" metaforáját találgatják a barátaim. ( ez a metafora kifejezés nem is annyira helyes, de mivel így mondtam elsőre nem változtatom meg)
Elképesztő, hogy... - na jó ez túlzás
Szóval ÉRDEKES, hogy az emberek mennyire kíváncsiak. Mindent tudni akarnak, ha fontos számukra, ha nem. Ez az én esetemben is így volt, mindent elkövettek azért, hogy megtudják a nagy titkot. Olyan ötleteket hallottam a "fagyizás" megfelelőjének, hogy inkább nem írom le. :D
Szerencsére nagyon nagy képzelőerővel vannak megáldva a barátaim. Akiknek most is üzenem, hogy hiába próbálkoznak nem mondom el! ( 2014.09.01-ig ) :D
Csak a finnektől kaptuk meg a maximális 12 pontot a szombati Eurovíziós Dalfesztiválon, így Magyarország számára szomorúan zárult a düsseldorfi este: csak a 22. helyezést értük el 25-ből. Meglepetés, hogy a győztes Azerbajdzsán párosa lett, így jövőre a szó szoros értelmében véve Európán kívül lesz az Eurovízió. A fesztiválon a nagy esélyesnek tartott svédek a 3., a németek a 10. helyen végeztek, a tizenhárom év után visszatérő Olaszország második lett. Az utolsó helyen Svájc végzett, rajtuk kívül még Észtországot és Spanyolországot sikerült magunk mögé utasítani.
Egész jól sikerült a mai nap. Úgy néz ki hogy szombaton nem kell bemenni, ugyanis ma is alig volt már dolgunk.
Reggel szépen, nyugodtan, lassan megreggeliztünk, majd a 1.5 tonnás Mária szobrot takarítottuk le. Létrát is használatba kellet venni, mert a fejét csak úgy lehetett elérni, persze ez a megtisztelő feladat nekem jutott.
Ezután a felettébb izgalmas cselekedetünk után lementünk a lépcsőn a harmadik emeletre, majd elfordultunk balra, majd jobbra és megint balra és ( na jó ezt a részletes és hasznos leírást nem folytatom) szóval egy jó órát pihentünk majd a könyvtárban kezdtünk el szorgoskodni, kisebb nagyobb sikerekkel ( inkább kisebb ). A nagy munka után az aulában ünnepélyesen bejelentették, hogy ma mindenki előbb hazamehet és holnap is elég lesz nyolcra menni.
Ezt a jó hírt valamivel megkellett ünnepelnünk, úgyhogy négyen beültünk az iskola által kiadott helységben működő GUSTO - BURGER-be és fagyiztunk. :D
Ilyen napok hiányoznak a legtöbbet az életből :') :D
Az elmúlt 2 napban leálltam a blogolással. Nem volt kedvem írni. Mikor hazaértem nagyon fáradt voltam, inkább elmentem aludni. Nem ilyen költözésre számítottam...
Sokkal fárasztóbbra sikerült mint gondoltam, pedig már ezekben a napokban nem is végeztünk megterhelő fizikai munkát. A második nap kitakarítottuk az angol 1 valamint a rajztermet és a rajzszertárt. A harmadik nap pedig az angol 2, az infót és még a konyhás néniknek is besegítettünk.
Bár semmi izgalmas nem történt, mégis jól éreztem magam. Nagyobb "hatalmam" volt mert én voltam a "nagy" nyolcadikos aki irányíthatta a "kicsi" hetedikeseket. :) Persze nem ezért éreztem jól magam.. Lényegében a társaság is nagyon jó volt és a Tanárnő is mondhatjuk: kegyes volt hozzánk, gyakran pihentünk.
Nem is írok többet, igazából nem nagyon élvezem a költözés leírását, túl "száraz", de azért leírom , még a végén nehogy meghaljon szegény kicsi blogom, épp hogy elkezdtem nem akarom rögtön abbahagyni, remélem majd a jövőhét tele lesz izgalmakkal. :D
A mai nappal kezdetét vette a Piarista Gimnázium visszaköltöztetése a régi épületébe melyből 63 évvel ezelőtt a kommunisták helyezték át az intézményt egy sokkal kisebb és kevésbé színvonalas épületbe. Hasonlóképpen oldjuk meg a költöztetést most is, mint a "régiek", a diákok, a tanárok és a szülők fáradozásának köszönhetően a iskolánk (május 9-14) vissza költözhet felújított épületébe mely a Duna parton található.
----------------------------------------------------------------
1 nap
Mozgalmasan kezdődött a költözködés hete. Délelőttre voltam beosztva a rajz-földraj terembe. A fő feladatom a leltárazás volt. Miután lehordtuk a már előre becsomagolt és összekészített dobozokat kezdődött a lomtalanítás. Mindenki talált magának valami érdekeset. Én személy szerint egy nagy derékszögű vonalzóra tettem szert amit még a mai nap elhagytam a buszon. :) A lomtalanítás végeztével becsomagoltuk a padokat és a székeket... és el is telt a 8 óra munkaidő ami a számunkra volt kijelölve.
Mivel a buszom indulásáig még jó pár óra volt, ott maradtam segíteni még 2 órát, szerencsémre már az "új" épületbe küldtek át minket, nagyon vártam, hogy szétnézhessek és meg voltam elégedve a látvánnyal.
Íme a 8.b osztály új terme:
A minap amikor a garázsba próbáltam betuszkolni egy 30 éves fotelt aminek semmi hasznát nem láttam - de persze megcsináltam mert nagyon szeretem anyukámat - felfigyeltem egy piszkos pókhálós camping biciklire. Eddig is tudtam hogy van ott egy rég nem használt bicikli amit még anno édesanyám vett az első fizetéséből, de valahogy sohasem izgatott, viszont amikor tegnap ránéztem kedvet kaptam a felújításához.
Láttam hogy kerekei már rég foszlásnak indultak, úgyhogy felfújásukkal nem is próbálkoztam. A mostanság használatban lévő biciklimről lekaptam a hátsó valamint az első kereket ( igazából ez a lekapás bő fél óráig tartott de hogy ne húzzam az időtöket nem írom le kínlátosságom minden részletét) és ugyanezt a műveletsort végrehajtottam a bő 2 x-en túli biciklin is. Majd mentem vele egy kört az udvaron. Amikor leszálltam a megújult bringáról ránéztem és megláttam hogy jó pár helyen tiszta rozsda. Szerencsére volt a garázsban egy eddig még használatlan drótkefe amivel 4 órán keresztül a rozsdát kapartam a kormányról, az üléstartótól és a csomagtartóról. Szóval a 26 éves bicikli felújítása 7-8 órán át tartott és ma reggel büszkén mentem vele a boltba tejért és kenyérért.
Ha én leettem volna a bicikli gazdája, a szemétbe dobtam volna a kerekek tönkremenetele után, de örülök, hogy az eredeti tulaj nem úgy gondolkozott mint én, amikor a garázs legeldugottabb szegletébe helyezte a biciklijét. Remélem annak a 30 éves fotelnek is valaki a jövőben hasznát fogja venni.
Elindult a blogom! Első bejegyzésként bemutatkozással kezdeném...
Túl sok mindent nem tudok írni :) , gondolom rájöttetek, hogy Bencének hívnak. 14 éves vagyok és sok mindennel szeretek foglalkozni, sok mindenben kipróbáltam már magam, de az utóbbi időben legjobban az írás köt le.
Az ötlet, hogy gondolataimat és gyerekes véleményeimet megosszam másokkal, egy osztálytársamtól jött, aki már pár hónapja blogol. Úgy mint neki, nekem is van egy olyasfajta célom, hogy fogalmazási technikámon javítsak. Szóval, ne kíméljetek a kritikákkal!
Az íráson kívül az idegen nyelveket is nagyon szeretem, nagyon szeretek utazni és más országok kultúráit megismerni. Szeretem az irodalmat, a történelmet, a németet és a zenét. A zene a másik dolog, ami igazán le tud kötni, egyformán tudom szeretni a pop, a rock és a népzenét.
Remélem tetszeni fognak az írásaim, agymenéseim és minden, ami bence. :)
